kihívtak egy ciga(challange)rettára

   Napok óta nem alszom éjjelente, a délutáni óráimat pedig nem töltöm mással, mint hogy számítógépes játékokkal játszok - ha már az ismerőseim, és egyetlen barátom (barátnőm) nem hív el sehova, én meg nem vagyok az a fajta szervező típus -, lefeküdni meg maximum hajnali négy után, esetleg hat környékén tudok, erre tessék: Amúgy van egy nővéred, aki szintén blogol, és most kihívott téged egy ilyen challange-bigyóra. - Hogy mondod? Vérben forgó, fáradt szemekkel álljak neki írni?

Miért is ne! - Régen írtam, elég rég ahhoz, hogy újra nagy kedvvel álljak neki. És amúgy is, kiolvastam már azóta egy Stephen King könyvet, s most kezdtem neki az első általam vett könyvemnek, ami szintén e fantasztikus író keze alól származik, s úgy érzem, talán többet fejlődtem ezen a nyáron, mint amennyit egész életemben eddig írással töltöttem -, tehát vágjunk bele. Na de most nem egy történetbe.

A kihívás ajtaja előtt állva igazgatom magam, mint ahogy fentebb Barney Stinson is teszi azzal a szerény - de felkészült - mosollyal, s azon kattog az agyam, miközben kaktuszba nyúltam ne haragudj Péntek, ha sok vizet adtam neked hogy valójában hogyan is kellene belekezdenem egy ilyesmi posztba. De hiszen már elkezdtem. És fektessük le a szabályokat:

    1. Válassz egy bloggert és tőle egy bejegyzést, amire reagálnod kell. A mondataid száma nem megszabott korlátokon belül mozog. Magad döntöd el, hány sort írsz -, akár egy egész könyvet a csodálatára.

    2. Aki kihívott, tőle is válassz egy bejegyzést, ami a legjobban tetszik neked, és reagálhatsz rá.
    3. Taggelj te is további embereket, és nézd meg, mi a véleménye másoknak rólad. A kritika fejleszt! :)
    4. Akinek a bejegyzésére reagáltál, értesítsd róla!


Kihívóm:    A Nővér - egyébként Bernie-nek becézi magát itt.
Tulajdonképpen tőle nincs is kiválasztott posztom. Nem is tudnék választani. A nővérem, velem él, tudom mi történik vele, amin néha teli szájjal tudok nevetni, és alig várom, hogy én magam is belekóstolhassak a pesti életbe. - Kivéve az utazások miatti halál-unalomba, amit ő is mindig kiemel. De azért a bejegyzéseit olvasva eszembe jutott pár történet, ami közül egyet kiválasztva mesélnék is. - Nos, azt a kertes sztorit kiegészíteném az én szemszögemből, ami körülbelül annyiból állt, hogy igen, valóban két órát időztünk ott kint a tűző napon, ahova a jeges vizet is raktam - én szerencsétlen - de részemről a legjobb pillanat az volt, amikor az unokanővérem elkocsikázott a házunk előtt, s csak azt láthatta, ahogyan az édesanyánk és drága nővérem hideg vízen hűsöl, míg én izzadt homlokkal, kitartóan kapálom a gazt a kiskertben, majd ezek után - amikor már régen elgurult az autójával - leöntöttem Bernie-t egy vödör csapvízzel. Na és ezután? Persze, ilyenkor egy testvér egyből meggondolja magát, bárcsak ne tette volna, hiszen a másik fél biztosan ördögi terveit szövögeti magában, és persze, én egyből rettegő pofát vágva futottam el tőle a legtávolabbi pontra, ahova nem követett, de jól tudtam, hogy a másik irányba hova indul. *** Konyha. Ott tud ő is meríteni egy vödörrel, és én is megkapom a magamét. - Szerencsémre az ablakából láttam, mit csinál, és amikor távozását észleltem a konyhából, bemásztam a szúnyogháló nélküli kereten túlra, s mikor földet értem, féltem hogy talán meghallotta a tompa puffanást, de ő csak becsukta maga után az ajtót, én pedig utána osontam, és újra csak megvicceltem. *** Később mégsem úsztam meg. Csak eláztam, ahogy mit sem sejtve megközelítettem.

Kihívom:    Petra - akit néha Petinek hívok.
Nos, nekünk régen volt egy - valami közös történetnek nevezhető, ám mégis két külön blogon futó - kis szalagtörténetünk, aminek szintén minden egyes bejegyzését imádtam, mert benne voltam, és ki ne szeretné az olyan történeteket, amik nagyon jól vannak megírva, ráadásul még maga az olvasó (barát) is benne van? *** Lényeg a lényeg, a lány nagyon jól fogalmaz -, érdemes benézni hozzá. Már 11 évesen is képes volt olyan metaforákat, megszemélyesítéseket és pontos részleteket írni, amire én talán a mai napig képtelen vagyok.

Na és másokkal mi van, akiket kihívnék?
Ha van kedved - ahogy tartja a mai mondás - just do it!

H. Henrietta, BP - 2016. 08. 18.